Sokáig tévelyegtem ezzel a… mivel is? Bloggal? Oldallal? Versgyűjteménnyel? Magam sem tudom. Jártam a Bloggeren, a Weeblyn, kerestem azt a kedves kis zugot, ahol végre otthon érezhetem magam, ahol kielégíthetem ezt az írás utáni, újra meg újra fellángoló szenvedélyt.
Kompromisszumos megoldás ez megint, de abból azért a kellemesebb fajta: egész lakályos lett a blog, ingyenesség ide vagy oda. Csiszolgatom még. Talán ő is csiszolgat majd engem, kell, hogy csiszolgasson, talán megtalálom itt a hangom, az utam, hogy merre visz ez az egész, mert most még nyers minden, csak a vágy van, és esetlenül bukdácsoló, faragatlan mondatok.
Hadd kínáljam körbe a kávét, sütit, és üdvözöljek itt mindenkit 🙂 Külön tessék megnézni a porcellán szettet, első látásra beleszerettem, és hát adjuk meg a módját az új kezdetnek, ugye…
Kép: innen
Tia's room 